Idegen nyelvi munkaközösség

Napjainkban az életünket behálózó szolgáltatások igénybevételének csupán pénztárcánk szabhat határt; az üzletek, áruházak, bevásárlóközpontok kínálata, a szolgáltatások mennyisége, milyensége és minősége napról napra gyarapszik. Az internet segítségével információk áradatához juthatunk rövid időn belül. Életvitelünk, mindennapi életünk felgyorsulását elsősorban az elmúlt években bekövetkezett technikai fejlődésnek köszönhetjük. Társadalmunk a „sebesség és a gyorsaság társadalmává” forrta ki magát. Az agyunkat érő külső impulzusok: reklámok, hirdetések, a média által közétett hírek, a munkahelyeken, iskolákban előírt elvárások mind, mind arra sarkallják az embert, hogy feladatát minél hamarabb, minél gyorsabban lássa el. Ez a mentalitás „átragadt” az emberek családi életére is: készítsünk gyorsételeket, mihamarabb kapjunk meg, szerezzünk meg mindent, amire szükségünk van.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben felnőtt egy olyan generáció, aminek ez a „sebesség-orientált” társadalom az élete részévé vált. A kisgyermekek, kamaszok, fiatal felnőttek számára ez az életforma teljesen természetes, ezáltal nehéz őket türelemre, kitartásra nevelni! Idegen nyelvet márpedig e két tulajdonság hiányában nehéz, szinte lehetetlen elsajátítani.

Egy hatéves iskolaérett gyermek anyanyelvén megközelítőleg kétezer szót ismer, írni, olvasni még nem tud. Életének első értelmes szavait megközelítőleg egyévesen ejti ki, egyszerűbb mondatait, pedig másfél- kétévesen kezdi el felépíteni; és teszi mindezt egy olyan környezetben, (család, rokonok, ismerősök) ahol odafigyelnek rá, türelmesen kijavítják a kiejtésbeli hibáit, nyelvtanilag helytelen mondatait. A szeretet, a türelem, a biztatás és a folytonos nyelvi környezet az, ami segít anyanyelvünk elsajátításában.

A nyelvtanulás, legyen itt szó az anyanyelvünkről, vagy egy idegen nyelvről, időigényes tevékenység és egy véget nem érő érési folyamat. Mindenki képes idegen nyelv elsajátítására, aki képes anyanyelvét is művelni. Természetesen mindannyian máshogy vagyunk „kódolva” – ahogy anyanyelvünket sem egyszerre és egy időben kezdjük el használni, úgy ez az idegen nyelv alkalmazására is igaz. Van, aki anyanyelvén már egy évesen megszólal és van, aki csak három évesen kezd el beszélni. A későn érő nyelvhasználó korántsem jelenti azt, hogy az illető „nehéz felfogású”, vagy majd élete során tanulási problémákkal fog küzdeni.

Anyanyelvünk elsajátítása során a fentebb említett szempontokon kívül a másik legfontosabb alkotóegység az autenticitás és az egynyelvűség. Gondoljunk csak bele, hogy egy anyanyelvét tanuló ember, mennyi olyan szöveget hall, ami nem az ő korosztályát célozza meg: a rádión, televízión, interneten áramló hallott szöveg, a családon belül elhangzott felnőtt beszélgetések, vagy az egymásnak felolvasott részletek egy könyvből, regényből vagy újságból, mind, mind közvetlenül tanítják az anyanyelvét tanuló embert, példát mutatnak, mintát adnak a nyelvről és annak használatáról.

Ha óvodába járó négy- ötéves gyerekeknek idegen nyelven bemutatkozunk, a kicsik, annak ellenére, hogy nem ismerik az idegen nyelven elhangzott mondatot, megértik a szándékot, az információt tartalmazó mondatot, hiszen rövid életük során nem egyszer kerültek már olyan élethelyzetbe, ahol bemutatkozásra került sor, így esetünkben a szituáció az, amiből ki tudják következtetni a közlési szándékot. A SZIKSZI nyelvtanárainak elsődleges feladata, hogy a nyelvi órákon olyan környezetet és élethelyzeteket teremtsen, melyekből a nyelvtanuló „rávezethető” a nyelv használatára. Ezért a hagyományos szódolgozatok íratásának és szószedetek tanításának a jelentősége megkérdőjelezhető.

Az emberek többsége vizuális tanuló, ezért a nyelvi órák elképzelhetetlenek képi megjelenítés nélkül – legyen az álló-, vagy mozgókép. Fontos, hogy az elsajátítandó szó, kifejezés, gondolat köthető legyen valamilyen vizuális megjelenítéshez, szituációhoz.

Arany László

az idegen nyelvi munkaközösség vezetője

Angol:

Lukács Gabriella
Kissné Kassai Dia
Kis-Törő Mariann
Bakai Beáta
Puchreiner Gábor
Arany László

Német:

Dulikné Szakál Mandy (német anyanyelvű)
Czeglédi Orsolya
Szakál Antalné (német anyanyelvű) [óraadó]

Francia

Bárdosné Raminczki Csilla

A SZIKSZI nyelvtanítási infrastruktúrája

Intézményünk három nyelvi laborral rendelkezik. Mindhárom terem speciálisan, a modern nyelvtanítási igényeknek megfelelve lett kialakítva. A nyelvi laborok projektorral, nagy teljesítményű hangszórókkal, digitális táblával és laptoppal (wifi) vannak felszerelve. Ezen digitális eszközök kihasználtsága száz százalékos, azaz nyelvtanáraink minden nyelvi órán igénybe veszik a digitális technika és az internet által nyújtott szolgáltatásokat a lehető leghatékonyabb nyelvi órák elérése érdekében. A három nyelvi labor egyszerre csak egy-egy-egy csoport befogadására képes. Mivel iskolánkban összesen 46 nyelvi csoport van és mindegyik csoport számára biztosítani kívánjuk a modern nyelvtanulás lehetőségét, minden nyelvtanárunk rendelkezik laptoppal valamint minden terem rendelkezik egy úgynevezett „digitális kocsival”, amiben projektor és nagyteljesítményű hangszóró van beépítve.